Az ülő testtartás a gerinc számára igen megterhelő. A csigolyákra és a porckorongokra ható nyomóerő lényegesen nagyobb, mint álló helyzetben, és ez veszélyeztető tényező a gerincpanaszok kialakulása szempontjából. Éppen ezért arra kell törekedni, hogy az ülőhelyzet során testtartásunk a lehető legkedvezőbb legyen: „egyenes háttal” üljünk.
Ülés közben azonban hajlamosak vagyunk a gerinc előre hajlítására, a „kerek háttal” való ülésre, ami a csigolyák és a közöttük levő porckorongok terhelését tovább fokozza.
Ezt a helytelen ülőtartást elősegíti az is, hogy a növekedésben levő iskolás korosztály izomzatának edzettsége (ereje és nyújthatósága) általában nem megfelelő, és nem alakult ki a helyes testtartás szokása és tudatos önkontrollja sem. A problémát nem oldotta ugyan meg, de segítette az a régi szokás, amikor hátra tett kézzel ültünk az iskolapadban.
A helyes ülőtartás kialakítását az ülőbútor is befolyásolja. A használatban levő legtöbb irodaszék és iskolai ülőbútor nem felel meg azoknak az ergonómiai követelményeknek, melyek a helyes ülőtartást elősegítenék. Éppen ezért kedvezőtlen és veszélyeztetett helyzetben vannak a tartósan ülő munkát végzők, és ebbe a kategóriába tartoznak az iskolások is, akik éveken át napi több órát töltenek ülő testhelyzetben.
Az ülőbútor tervezők és gyártók elsősorban passzív ülés céljára tervezik és gyártják termékeiket, hiszen a vásárlók többsége kényelmi szempontok szerint választ.
Mit tartunk „kényelmesnek” ülés közben? Azt, ha hátradőlhetünk, hátunk és derekunk stabilan megtámaszkodhat, mi pedig „elengedhetjük” magunkat. Ez biztosítja a tipikus „passzív ülést” és ennek a célnak többé-kevésbé megfelelnek az ülőbútorok is.
Sokféle foglalkozás viszont azt igényli, hogy aktív ülőhelyzetet vegyünk fel, és ezt a feladatot kell megoldaniuk a tanulóknak az iskolában eltöltött idő jelentős részében is. Ehhez kellene ideális feltételt biztosítania az iskolai ülőbútoroknak.
Aktív ülés közben a gerinc kímélése szempontjából az a kedvező, ha a medence kissé előre billen (az álló testhelyzetnek megfelelően), ami azáltal érhető el, hogy az ülőfelület 10-15 fokos szögben előre lejtő. Léteznek ugyan ilyen speciális ülőbútorok, mint pl. a „térdelő ülőke” vagy a billenő-lapos ergonómiai szék, ezek azonban költségesek, nehezen beszerezhetők, és vagy csak aktív ülésre alkalmasak, vagy nehézkes az átalakításuk.
Íme a recept:
Szükséges tehát egy olyan „segédeszköz”, amely a passzív ülésre tervezett ülőbútort át tudja alakítani az aktív ülés követelményeihez.
A hatékonyság mellett nem elhanyagolható a könnyű kezelhetőség, a kényelmesség és a kedvező ár sem.
Az ALVITAL gyógy-ülőpárnák ülőfelülete meghatározott szögben lejt előre. Biomechanikai vizsgálatok során megállapították, hogy ez a lejtés optimálisan segíti az aktív ülést és a gerincet viszonylag a legkisebb terhelésnek teszi ki.
(Oliver J., Middleditch A.: Functional anatomy of the spine. Butterworth-Heinemann Ltd., 1991; Mandal A.C.: The correct height of school furniture. Physiotherapy, 1984, 40, 2, 48.; Eklund J.A.E., Corlett E.N.: Evaluation of spinal loads and chair design in seated work tasks. Clin. Biomech., 1987, 2, 27.)
Ebben a helyzetben ideális egyensúly alakulhat ki a hát- és hasizmok működése között, ami az aktív ülést a legkisebb izommunkával tudja biztosítani. Így válik lehetővé az ülés közben a gerinckímélő testtartás és ez hozzájárulhat a tartáshibák kialakulásának és a későbbi panaszoknak a megelőzéséhez is.